15. nap


Kipihentük... Már amennyire a piacon való bámészkodás annak számít. Ugyanis szombatonként Rimini belvárosát ellepik a furgonos, sátras piacozók, akik olcsóbban kínálják portékáikat és azt nélkülünk nem tartják meg. Felszáltunk hát a 11-es buszra, ami gyakorlatilag végig megy a szállodasoron, hogy aztán a belvárosba vigye a népet. A 11-es számot kicsit nagyképűnek érzem, merthogy két vonal van összesen a városban. De hogy teljesen összezavarják az utazókat, néha troli formájában jelenik meg a busz. Amint felszáltunk a tömött járatra volt egy kis lökdösődés, mert két rossz arcú HVCS (helyi vagány csávó) elállta az utamat és úgy csináltak mintha le akarnának szállni, de mégse. Hamar leesett a tantusz, zsebesek voltak és már majdnem célba is értek, de elővettem Darth Vaderes mosolyomat, és határozott tekintettel jeleztem, hogy velem van az erő. Le is szálltak iziben.
A piacról nem sok mindent tudok elmondani, mert én csak csendes szemlélő voltam egy közeli söröző teraszáról. Ruha, cipő és táska minden mennyiségben. Ja és oroszok. Az egész város tele van velük, szinte már több a ciril betűs felirat, mint az olasz.
Délután megpróbáltunk felszedni magunkra egy kis színt a tengerparton, hogy elhiggyék otthon, nyaralni voltunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése